Húsvétkor a Megváltó Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Ez a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelynek történetét az Apostoli Hitvallás így írja le: „…megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, felment a mennybe,…”
Húsvét vasárnapjának időpontját úgy határozzák meg, hogy mindig a tavaszi napéjegyenlőség időpontját követő első holdtölte utáni első vasárnapra esik. Így aztán az ünnepnapok évente más naptári napokon vannak. Idén Nagypéntek április 7-re esett, akárcsak anno, Jézus Krisztus keresztre feszítésének időpontjában. Ha körülnézünk világunkban, nem túlzás azt állítani, hogy sorsfordító időket élünk. Így aztán különösen aktuális elidőzni ennél az eseménynél.
A halál és feltámadás (újjászületés) témáját az asztrológiában a Skorpió jegy és Plútó írja le.
A Skorpió jegy szimbolikája kettős: egyrészt hozzátartozik maga a skorpió, a pokolfajzat, amelynek gyilkos fullánkja halált hoz, másrészt pedig a hamvaiból feltámadott főnixmadár. A skorpió jelzi az ösztönös énünket, ideértve a szexualitást, a főnixmadár pedig az ösztönöket uraló halhatatlan szellemet. A Skorpió jegynél a halál elsősorban nem a fizikai test halála, hanem transzformatív halál: a lélek átélve a „pokoljárás” fájdalmait megtisztulva, megerősödve új minőségében éled újjá.
Plútó (görögöknél: Hádész) a halottak birodalmának, az alvilágnak a rettegett istene, aki földi ember számára láthatatlan. Nem építettek neki templomokat, ha meg áldozni kellett neki, akkor azt félrefordított fejjel tették.
Jézus Krisztus az Atya fia, aki emberi testet öltött és ezáltal magára vette a halált. A „porból lettél s porrá válsz” ugyanis akként nyer értelmet, hogy minden, ami anyagi (por), az a halandó. Ez a testet öltés éppen a halál miatt szorosan összetartozik a megváltással.
A megváltás témája az asztrológiában az áldozathozatallal és a Halak jeggyel függ össze. A megváltás egyik szokásos megfogalmazása, hogy „Isten báránya, ki elvette a világ bűneit.” A görög egyházatyák megváltásának alaptétele úgy hangzik, hogy ,,Isten emberré lett, hogy az ember Istenné lehessen”. Ez a két megfogalmazás híven leírja a legmagasabb szintű áldozathozatal célját és értelmét, amelynek részletes kibontására itt lehetőség nincs.
Ezek után nézzük meg, mit mutat a keresztre feszítés horoszkópja. Itt fontos rámutatni arra, hogy ez nem Jézus horoszkópja, hanem egy tranzit horoszkóp a halál időpontjára, Jeruzsálemben. Ennyiben nem személyes, hanem a világon mindenütt ez a bolygóállás volt (eltérés legfeljebb az Asc helyzetében és a házakban lehetséges). Másik megjegyzés, hogy Jézus születésének időpontja néhány év eltéréssel vitatott, ami a halál időpontját is bizonytalanná teszi. Ezzel együtt az itt közölt horoszkópban benne van a nagypénteki esemény minden lényeges eleme, ami arra enged következtetni, hogy ez egy helyes időpont.
A horoszkópban azonnal feltűnik, hogy a Szaturnusz az MC-n, a Plútó az IC-n van és mindkettő kavadrát fényszöget alkot az Asc-el és a Desc-el. Az első gondolat, ami ilyenkor az emberben felmerül, az éppen Jézus kereszten mondott 7 mondatából az egyik: „Beteljesedett” (Jn 19,30). Szaturnuszhoz tartozik a halál, ő a Kaszás, aki elvágja az élet fonalát és átvisz a küszöbön túlra, Plútó birodalmába. Az MC az életcél, az IC az életvég: a halál (Szaturnusz) letaszít a halottak birodalmába (Plútó), ami a megváltás kezdő momentuma.
Az Asc a fizikai test, ami a halál martaléka lesz, a Desc. pedig a külvilág, aki minebben segédkezik. Az átfutó kvadrát egy élére állított négyzetet formáz, benne a kereszttel. A négyzet az anyag szimbóluma, így előttünk áll Jézus Krisztus az anyag keresztjére feszítve a világ (Dsc.) segédletével.
Tudjuk, hogy a döntést a Zsidó Szanhedrin hozta meg, a nép támogatta és formálisan Poncius Pilátus hirdette ki.
A VII. ház Halak jegyben kezdődik, ez a nyílt ellenségek és perek háza is. Itt áll a Halak Jupiter, amit egy szextillel támogat a ház modernkori ura, a Neptunusz. Minebből látszik, hogy ítélet született, amit ugyan emberek hoztak meg, de az megfelel az isteni törvénynek is: a Jupiter a Halakban a hagyomány szerint uralmi helyzetben van a Neptunusz szextiljében és uralja az életvéget (az IC-t). Ugyanezt erősíti az, hogy Jézus Krisztus fizikai teste az Asc., melynek ura, a Merkúr a 8. ház legvégén áll, hatását nagyobb részt a 9. házra fejti ki. A fizikai test a halál/transzformáció házában és a 9. ház értelmében ítélet alatt áll.
Külön figyelmet érdemel a Hold, amely itt a népet jelöli. A Hold a Mérleg 25 fokán áll, tág oppozícióban a Nappal és kvadrátban a Neptunusszal. A Mérleg 15-Skorpió 15 fok közötti szakaszt Via Combusta-nak, felperezselt útnak nevezi a hagyomány, amelynek legnehezebb szakasza éppen a Mérleg 25 fokától a Skorpió 6 fokáig tart. Aki itt áll, arra megpróbáltatások nehézségek várnak. A konkrét esetben az is látszik, hogy a nép egy megtévesztett állapotban van (Hold-Neptunusz kvadrát), ami közvetlen oka annak, hogy kegyelemre méltónak nem Jézust, hanem Barabást találta. Ide kívánkozik Jézus kereszten mondott 7 mondatából az, hogy: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34).
Jézus Krisztus halhatatlan szelleme a Nap, amely a halál és transzformáció 8-as házban áll a Kos 15 fokán, egzaltációban, fényszög nélkül. A fényszög nélküli bolygó úgy hat, ahogy az ura, jelen esetben a Bak Mars. A Mars a Bakban erőben van, így az egzaltációban álló Nap és a Bak Mars együtt a szellemet képviselő legerősebb állás. Ez a Nap ereje teljében, de egyedül áll a végső időpontban. Ekkor és ennek értelmében hangzik el a 7 mondatból az, hogy „Éli, Éli, lamma szabaktani (‘Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?’) (Mt 27,46; Mk 16,34)
